Magyar / Deutsch / English

Rudolftelep megye észak-nyugati részén, Kazincbarcikától 10 km-re, a Múcsony-Szuhakálló-Ormosbánya szénmedencében, a kristálytiszta levegőjű Mák-patak völgyében fekszik. Közvetlen szomszédai Izsófalva, Ormosbánya települések és Edelény város. A domborzati viszonyok miatt az észak-déli tengely a belterületben 2200 méter, míg a szélessége 140-480 méter között van.

Történelem:

Kazincbarcika és kistérsége kisrégió egyiklegrövidebb önálló múltra visszatekintő települése.A domboldalra épült, ma 815 lakosú település történel-me bő 100 évre tekint vissza. A falu alapjait még a múlt század végén, a közeli széntelepek feltárásának megkezdésével kezdték lerakni. A Mák-patak völgyében fekvő területen XIX. század végén több vállalkozó is megpróbálkozott a szénbányászattal. A tulajdonosok között volt Rudolf Cohacht is, aki a bányatelkét a MÁK Részvénytársaságnak adományozta.
Róla kapta az akna a Rudolf nevet, amiről később a települést is elnevezték. Rudolftelep egyike volt az akkori Disznóshorvát azon területeinek, ahol elsőként kezdődött meg a szénbányászat. A bánya meglehetősen rendszertelenül üzemelt. Legközelebb a XX. század elején bukkant fel ismét a terület, amikor a Rimurányi nevű vállalat vette birtokába a bányát, amely az Andrássy-féle vasgyár megvásárlásával jutott hozzá a jogokhoz. A terület ismét bejegyzésre került, és újra a Rudolf nevet kapta. Ekkor indult meg a mai Rudolftelepen a nagyüzemi bányászat. Ezekben az években építik ki a település magját képező munkás- és tisztviselő lakásokat, majd ezt követően a szociális épületeket. Ekkor bővül a bányásztelep orvosi rendelővel, mai értelemben vett művelődési házzal és élelmiszerraktárral. Tulajdonképpen ekkor rakták le a mai Rudolftelep alapjait. Az 50-es években vett igazán lendületet a bányászat. Virágzott a régióban az ipar és a bányászat, és ekkor Izsófalvához tartozó Rudolftelep is fénykorát élte. A 70-es években a település lélekszáma megközelítette a 2000-et. Az elhibázott fejlesztéseknek, a bányák kizsigerelésének, nem utolsó sorban a gazdálkodáspolitikai koncepció következtében a 80-as évek végére egyre nehezebb helyzetbe került a település. 1992. március 12.-én lefordították a bányacímert és utoljára játszották el a bányászindulót. E jelképes tett az állami finnanszírozással folytatott bányászat végét jelentette. Rudolfon megkezdődött a visszaszámlálás, a kitermelés megszűntetése. A bánya mégsem zárt be, mert egykori vezetők irányításával megalakult a Rudolf Kft., amely közel 200 embernek biztosított munkát. Hazánkban úttörőként itt alakult meg magántulajdonú bányavállakozás. Azonban 2000. márciusában ez a bánya is bezárta kapuit. A bánya önállósodása után a település lakói is úgy gondolták, hogy ideje saját kezükbe venni sorsukat, hiszen a település sohasem volt önálló, közigazgatásilag mindig a szomszédos Izsófalvához tartozott. 1993. augusztusában népszavazás határozott az elszakadásról, de adminisztrációs gondok miatt formálisan csak 1994. decemberében, gyakorlatilag pedig 1995. januárjától vált függetlenné Rudolfttelep.

***

Das Dorf liegt im nordwestlichen Teil des Komitats, im Tal des Bachs Mák, der kristallklare Luft hat, auf einem Hügel. Es ist eine der auf die kurzeste selbstständige Vergangenheit zurückschauenden Siedlungen des Gebiets. Seine Geschichte reicht auf 100 Jahre zurück. Am Ende des 19. Jahrhunderts begann man mit dem Aufschlussbau der Kohlenflöze zusammen die Grundlagen des Dorfs niederzulegen. Unter den Besitzern des Gebiets muss auch Rudolf Cohacht erwähnt werden, nach dem der aufgeschlossene Schacht und die Siedlung später ihren Namen bekamen.

***

Rudolftelep is located at the North-Western part of the county, in the valley of the Stream Mák on a hill side. This village has the shortest independent history in the area. Its history goes back only for a hundred years. At the end of the XIXth century coal layers explorations have been started and it was the time of the village and later the opened up shaft and the village, itself was named after him.