Serényfalva
   
 
  Településről
 
Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülések
Rendeletek
Határozatok
Rendezési terv
Gazdálkodás (üvegzseb)
Önkormányzati dokumentumok
EU támogatással nyert pályázatok
Átláthatóság
Közbeszerzések
Statisztikai adatok
Hírek
Hirdetmények
Partnerségi egyeztetés
Választási információk
 
Ügyfélfogadás
Szervezeti egységek
Ügykörök
Telefonszámok
E-mail címek
Nyomtatványok
Szabályzatok
Pályázatok
 
Óvodák
Általános iskolák
Közintézmények
Egyesületek és egyéb szervezetek
Sportklubok
 
Egészségügyi ellátások
Településről
Településfotók
Településtérkép
Cégkatalógus
További információk a településről
 

Bemutatkozás

Serényfalva község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén, a magyar-szlovák állámhatár mentén fekszik, a 26-os főútról Putnok és Bánréve között leágazó, Aggtelekre vezető közút mellett. A Putnoki-dombságban, alacsony átlagmagasságú területen, a Sajóba torkolló Keleméri-patak kiszélesedő völgyében épült fel.
Serényfalva múltját a XIII. század eleje óta őrzik írásos emlékek. A község területét a honfoglalás után a HANVA nemzetség használta elsősorban pásztorkodásra.
Később a területből csak a lőrisfalvai és a miklósfalvai részt tarthatták meg, a község mai területe Málé néven várbirtok lett.
A XIII. században a községet a Putnoki család kapja adományba. Ekkor indul fejlődésnek.
A pápai tizedszedők 1427-ben 41 egész telket sorolnak föl.
A török seregek 1566-ban felégetik a falut a lakosság elpusztult, ill. elmenekült.
1570-ben ismét felépítenek néhány házat, de a folytonos harcok miatt a község nem fejlődhet, sőt 1680-ra teljesen elnéptelenedik.
Az 1700-as évek elején a falu birtokosa Gróf Serényi Farkas Trencsény megyei birtokairól, Béláról és Csicsmányból szlovák lakosságot telepít a községbe, de e mellett megjelennek a morvák is. A község lakosságának csaknem teljes egésze római katolikus vallású, anyanyelve pedig jellemzően szlovák, de még száz év múlva is, amikor már nagyrészt a magyar szó járja, sokan beszélik a szlovák nyelvet.
Mára a szlovák nyelv ismerete eltűnt csak az idősek halvány emlékezetében él, az is, hogy őseik honnan települtek a faluba. A lakosság száma a településünkön folyamatosan emelkedik.
1869-ben 728 fő
1900-ban 791 fő
1949-ben 1075 fő
jelenleg: 1.120 fő.
A község nevét 1929-től a gróf Serényi családdal szembeni tisztelet jeléül Serényifalvának nevezik, majd az 50-es évek elején ez az elnevezés nem volt szívesen látott és Serényfalvára módosítják és így nevezik most is.
1952-ben ha erőszakoltan is, de megalakult az „Ujbarázda” termelőszövetkezet, majd 69-ben egyesült a héti és a putnoki „Egyetértés” termelőszövetkezettel.
A művelhető területek másik részén az Állami Gazdaság a mai nevén a Bábolnai RT. Szendrői Kft-je gazdálkodik. A kisebbik hányadán pedig a magánemberek egyéni gazdálkodóként művelik a területet. A 90-es évek elejétől a kárpótlással egyidejűleg a helyzet alapvetően megváltozott.
A térség legrégibb ipari vállalatai közé tartozik a Serényfalván működő, de sokak által putnoki téglagyárként ismert üzem amit Gróf Serényi Béla Putnok és Serényifalva földesura alapított.
A gyár alapításának éve pontosan nem ismert , de 1900-ban már működött. A gyárat 1948-ban államosították. Neve az elmúlt 100 év alatt sokat és sokszor változott. Jelenleg.: Ézakmagyar Téglaipari Rt.
Községünk a Vármegyék kialakulásától GÖMÖR vármegyéhez tartozott, majd 1873-tól GÖMÖR-KISHONT vármegye része lett.A megyerendszer változását követően 1950-től B-A-Z megyéhez tartozik. 1873-tól és korábban is a Tornaaljai, 1910-től a putnoki, 1962-től pedig az ózdi járáshoz tartozott. Ma ezt nem járásnak hanem többcélú kistérségi társulásnak nevezzük. Közigazgatásilag 1895-től 1952-ig Bánrévéhez tartoztunk 1952-től – 1971-ig önálló ill. Hét község tartozott hozzánk. 1971-től – 1990-ig Putnok társközségei voltunk.

Az 1990-es első helyhatósági ill. önkormányzati választásokkal egyidejűleg egy újabb fejezet kezdődött el településünk történelmében.
Mindenek előtt településünkről főbb statisztikai mutatók:

lakosok száma: 1120 fő
lakások száma: 350 db
Vezetékes vízzel ellátott lakások száma: 75%
Vezetékes.gázellátás: 70%
Burkolt utak (aszfalt): 100%
Kábel Tv-bekötések: 70%

Egyházak, vallás a lakosság megoszlásának arányában:

Római katolikus: 85%
Református: 15%
Nem történelmi egyházak közé sorolandó:
Szabadkeresztények Hitgyűlekezete:5%

A római Katolikus templom 1797 -ben épült, 1847ben átépítették.
Református templom 2000-ben épült helyi összefogással, adományokból.
Szabadkeresztény Hitgyűlekezet imaházakénz egy megvásárolt, s átalakított családi ház szolgál.

Település üzemeltetés:

Serényfalva üzemeltetéséhez, a különböző szolgáltatások biztosításához elengedhetetlenül szükséges volt a FALUGONDNOKI SZOLGÁLAT bevezetése és annak folyamatos működtetése, melymeglehetősen sokrétű. Az ellátott feladatai pl:
iskolás és óvodás gyermekek szállítása
(helyben, ill. Hét községből napi
gyakorisággal, ezenkívül színházlátogatás,
úszás oktatásra történő szállítás)
betegszállítás,
ételszállítás (napközi, ill. szoc. étkezők)
lakossági igénybevétel, fuvarozás

Ehhez rendelkezésre áll 6 db gépjármű (2db teher gk., 2 db mikrobusz, 2db Suzuki)

Főbb fejlesztések az elmúlt 14 évben:

teljes közvilágítás (2 ütemben)
valamennyi önkormányzati ut aszfaltozása, kb.: 15.000 m2
járdaépítés kb.: 5 km,
földgázvezeték kiépítése,
vonalas telefonhálózat kiépítése,
régi iskola felújítása,
sport és vendégház (toldás + felújítás)
orvosi rendelő, gyógyszertár, könyvtár kialakítása (lakóház vásárlás, felújítás)
hivatal felújítása (1994. évben)
művelődési ház felújítása, székek vásárlása
ravatalozó és kolombárium felépítése
csapadékvíz elvezetés (kibetonozva + hidak)
postahivatal építéséhez való hozzájárulás
óvoda és konyha bővítése, felújítása, garázs építése + konyhai eszközök beszerzése (1997-ben)
református templom építéséhez hozzájárulás (1 millió)
új iskola építés (átadás 2002)
polg.hiv. és kisebbségi önk. Hivatalának teljes felújítása,
új községi temető kialakítása, útburkolás, virágosítás,
új buszvárók telepítése, kerti padok, virágládák, virágosítás (190 cserép)
garázs építés (összesen: 6 db)
új gépjárművek beszerzése,
művelődési ház generál felújítása.

Az előzőekben felsorolt felújításokhoz, beruházásokhoz, vásárlásokhoz a saját erőn túl, sikeres pályázati tevékenységből nyílt lehetőség.
-
MUNKALEHETŐSÉGEK:

90-es évek elején megszűnt a település széles rétegét foglalkoztató üzemek sora, így pl:
az ÓKÜ,
a Putnoki Bánya,
a Putnoki Egyetértés Termelőszövetkezet,
Kisebb volumenű, de mégis meghatározó cégek, (pl.: Putnoki KTSZ-ek, Cérnáz, stb.)
Térségünk munkanélküliségi rátája magas, jóval az országos átlag fölött van.

A település munkanélküliségből eredő problémáit az önkormányzat a közhasznú és közcélúő foglalkoztatás szervezésével igyekszik orvosolni. Az Északmagyar Téglaipari Rt. mellett az önkormányzat a legjelentősebb foglalkoztató évről-évre. Az Önkormányzat és a BAZ. Megyei Munkaügyi Központ, valamint a Putnoki Kirendeltség kapcsolata jó, naprakész.

Jelenleg működő cégek a településen:
az Északmagyar Téglaipari Rt Téglagyára,
a Bábolna Rt. Pogonyi-pusztai gazdasága(megszűnőben)
Kereskedelmi egységek, boltok
Önkormányzat és intézményei + közhasznú foglalkoztatás
Kisebb vállalkozások (erdőbirtokosság, fakitermelés, kereskedés ill. a mezőgazdasági családi vállalkozások)

2004-ben a község elnyerte a „Virágos Falu”címet.

 
   
| Belépés | Copyright