Sajóivánka
   
 
  Településről
 
Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülések
Nemzetiségi Önkormányzat(ok)
Rendeletek
Határozatok
Rendezési terv
Gazdálkodás (üvegzseb)
Önkormányzati dokumentumok
EU támogatással nyert pályázatok
Telephely engedélyek
Átláthatóság
Közbeszerzések
Statisztikai adatok
Hírek
Hirdetmények
Partnerségi egyeztetés
Választási információk
 
Ügyfélfogadás
Szervezeti egységek
Ügykörök
Telefonszámok
E-mail címek
Nyomtatványok
Szabályzatok
Pályázatok
 
Óvodák
Közintézmények
Sportklubok
 
Egészségügyi ellátások
Településről
Településfotók
Településtérkép
Cégkatalógus
További információk a településről
 

Magyar / Deutsch / English

Sajóivánka község Kazincbarcika szomszédságában, Sajókaza, Nagybarca, valamint a Sajó folyó közelében található.
A község a Tardonai - dombság északnyugati peremén fekszik. A község maga részben sík, részben dombos területen épült fel. Környezetében elsősorban pleisztocén kori agyag és nyirok található. Talaja a kistáj uralkodó talajtípusa: agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Környékén közepes a talajerózió. Éghajlata szubkontinentális, mérsékelten hűvös, száraz. Ez a klíma a Tardonai - dombság északi területein inkább az erdőgazdálkodásnak, semmint szántóföldi kultúrák létrehozásának kedvez. A település határában jelentős az erdők aránya. Az erdőgazdasági területeket vegyeskorú keménylombos és fenyőerdők borítják. Természetes növényzete a Bükk- fennsíkéval megegyező.
A település régi neve Iván volt: a Váradi Regestrumban, 1222-től Jovan alakban találjuk. Elnevezése a XIII. századi oklevelekben Iwan, de ugyanez a XIV. században is. A XVI. századi összeírások Ivány, Iwan, Iwany, alakban említik a község nevét. Egy időben a Putnoki és Lorántffy családok a földesurai. A birtok egy része azonban királyi tulajdon lett, ezt a részt csatoltál a putnoki várhoz, és ettől kezdve a putnoki várkapitányok igazgatták. A Lorántffy család a XVII. században is birtokosok voltak, de rokonság révén hamarosan a Rákocziak lettek a birtoklók, mellettük rövid ideig az Orlay család is. A szatmári békekötés után, mint Rákoczi tulajdont a kincstár lefoglalta és kincstári birtokként kezelte. Eger ostromakor a török kifosztotta, sokáig elhagyott hely volt, majd hódoltsági terület lett. A reformáció hamar elterjedt itt is. Kezdetben Sajókaza leányegyháza, 1729-ben alkot saját egyházat. Amilyen gyors volt a protestantizmus fellendülése, olyan gyorsan következett be hanyatlása is. Az egykor szinte teljes egészében református község lakossága, a XX. század első felében már csak 54%-ban vallotta a református hitet. A helységnek a 2 világháború között egyetlen iskolája, az egy tanerős elemi református iskola volt. Az iskolán kívüli népművelés igen nagy látogatottsággal bírt. Egyháza református volt, egy templommal. Kulturális intézményként gazdakör és Levente-egyesület tevékenykedett. Egy szatócson és 2 önálló iparoson kívül a lakosság döntően őstermelésből élt.

***

Das Dorf liegt im südlichen Teil des Putnoker Hügels, am linken Ufer des Flusses Sajó. Bereits in der Zeit der Arpaden war das Dorf bevölkert, das Geschlecht Rátót besaβ es, dann wurde es von Hussiten eingenommen, die ihre wichtige Festung in den Jahren von 1440 in der Dorfflur errichteten. Für die Touristen bedeutet das 1756 gebaute, barockische Wohnhaus eine interessante Sehenswürdigkeit.

***

Sajóivánka is situated at the North-Western part of the Tardona Hills, surrounded by picturesque pine lands and deciduous forests. The village was first mentioned in 1222. At that time, the branches of the Rátót clan, the Lórántffy's and the Feledi's, held the village. Later, the Rákóczi family got the possession by marriage and afterwards the Radvánszky family owned it. The village's Reformed church was built in 1824, but its tower dates back a hundred years later, to 1924.

 
   
| Belépés | Copyright