Farkaslyuk
   
 
  Településről
 
Képviselő-testület
Bizottságok
Testületi ülések
Nemzetiségi Önkormányzat(ok)
Rendeletek
Határozatok
Rendezési terv
Gazdálkodás (üvegzseb)
Önkormányzati dokumentumok
Közbeszerzések
Statisztikai adatok
Hírek
Hirdetmények
Partnerségi egyeztetés
Választási információk
 
Ügyfélfogadás
Szervezeti egységek
Ügykörök
Telefonszámok
E-mail címek
Nyomtatványok
Szabályzatok
Pályázatok
 
Óvodák
Általános iskolák
Közintézmények
Egyesületek és egyéb szervezetek
Sportklubok
 
Egészségügyi ellátások
Településről
Településfotók
Településtérkép
Cégkatalógus
További információk a településről
 

Elhelyezkedése

Farkaslyuk község Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Ózdtól délre helyezkedik el, az Eger felé vezető közút mentén. Tagolt medencedombsági területen épült fel, a Hangony-patakba torkolló Ózdi-patak völgyfőjében.

Elérhetősége

A település a Szilvásváradon át Egerbe vezető közúton érhető el, Ózdtól, a kistérségi központtól 5 kilométer távolságra. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Ózdon található.

Történelme

A mai meddőhányó helyén a XIX. század elején még Farkaslyuk tanya állt, az egykori földesúr, a Sturmanok erdőkerülői, vadőrei laktak itt. A hagyomány azt tartja, hogy egy farkasok elleni hajtóvadászat után nevezték el a helyet Farkastanyának, majd Farkaslyuknak. 1900 után a bánszállási szénvagyon kimerülése miatt az RMST Vasmű Rt.-nek új bányanyitási lehetőséget kellett keresnie. Farkaslyukban 1913. december 15-én hozzákezdtek a bányanyitással kapcsolatos földmunkákhoz. 1915-ben az elért széntelepekből már 1222 tonna szenet is termeltek, de a folyamatos termelést csak 1918. július 5-én tudták megkezdeni, amikorra elkészült a hétesi fogaskerekű vasúti pálya folytatásaként az iparvasút a bányáig. 1920-ban a Főtárót Gyürky-tárónak nevezték el az akkori bányaigazgatóról Gyürky Gyuláról, aki magyar királyi bányaügyi főtanácsos volt, a RIMA több bányájának igazgatója, 1927-től pedig a RIMA igazgatótanácsának tagja.
Az állami kezelésbe vételt követően a fokozódó szénigény kielégítésére a Gyürky-táró fejlesztése mellett új tárók kihajtását kezdték meg, illetve régieket is újranyitottak. 1960-1962 között épült meg Spíró Éva tervei alapján az ötszintes új iroda és szociális épület. 1971-ben elkészült az új szénosztályozómű. Az üzem 1974. január 1-től a Borsodi Szénbányák üzeme lett. A bánya legnagyobb teljesítményét 1979-ben érte el, 414,1 tonna termeléssel, majd 1986-tól az üzemet fokozatosan visszafejlesztették. 1990. január 22-én a farkaslyuki bányászkodás megszűnt, ekkor hozták felszínre az utolsó csille szenet.
Az első világháború alatt és közvetlen utána épült meg a bányatelepen az első 42 lakóház. A világháború után a társulat legszebb bányatelepe volt. A táj szépsége és a telep rendezettsége üdülőtelepnek is alkalmassá tette, így jöttek ide Pestről is pihenni. 1922. január 5-re elkészült az iskola is. Hoffmann Albert tanító vezetésével 40 gyermek kezdte meg a tanulmányait. 1923-ban megalakult a Munkás Olvasó Egylet, és egyleti székházat is épített az üzem előadóteremmel, színpaddal, olvasóteremmel. 1923. március 23-án az Altiszti Munkás Olvasókör 16 fővel megalapította a Bányász Dalárdát, 1940-ben alakult meg a fúvószenekar. A kulturális élet mellett jelentős volt a bányatelep sportélete is. 1938-ban korszerű, alulról fűthető fürdő-úszó medence épült. 1923-ban az akkori lakóteleppel szemben a hegyoldalban Lágmán mérnök tervei alapján egy kisebb templomot építettek. 1926-ban Szent István király tiszteletére szentelték fel. Az új kilenc tantermes általános iskola 1961-ben került átadásra.
1996. október 13-án Farkaslyuk állampolgárai népszavazáson voksoltak az önálló önkormányzat megalakításáról, ennek alapján Göncz Árpád Köztársasági Elnök 1999. május 1-el önálló községgé nyilvánította.

Jelenlegi helyzete

Közigazgatási területe 4,57 km2, 2013 fő lakosa 625 lakásban él, ezek 90%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel. A gázvezeték rendszer teljesen kiépült, a rákötés lehetősége a teljes területen biztosított. A szennyvízberuházás még nem készült el teljes egészében, a csapadékcsatorna kiépítettsége 90%-os. Az utak 95%-a időjárásbiztos, aszfaltozott. A vezetékes telefonrendszer mindenki számára elérhető, az országos mobiltelefon szolgáltatók hálózatai a település nagy részén elérhetőek, térerő gondok a szűkebb völgyekben a 70-es körzetszámon jelentkeznek. A közösségi Internet elérés (vezetékes, vezeték nélküli) biztosított. A település lakosságszerkezete elöregedő, a munkaképes korúak között az országos átlaggal megegyező a munkanélküliek aránya, magas a szociális ellátásból élők száma.
Az egészségügyi ellátást a település 2006-ban felújított rendelőjében a háziorvos biztosítja a hét öt munkanapján rendelési időben. A szakorvosi ellátás, felnőtt és gyermek ügyelet Ózdon, az Almási Balogh Pál Kórházban biztosított. A gyógyszertár 2007-ben épült. A napközi-otthonos óvodába jelenleg 86 gyermeket nevelnek, a Farkaslyuki Általános Iskolába 1-8 évfolyamon 12 osztályban 236 gyermeket nevelnek, oktatnak. Az iskolai pedagógiai munkát segíti az 1995-ben megépült korszerű tornaterem.
A közösségi sportolás és szórakozás színtere a Farkaslyuki Ifjúsági Tábor, ahol szép természeti környezetben füves labdarúgópálya, és szálláshely biztosítja az aktív időtöltést.
A település hagyományai a szénbányászathoz kapcsolódnak. Minden év szeptember első hétvégéjén tartják a hagyományos Bányász- és Falunapot.
A település nagyszabású terve, egyben a fejlődés meghatározó tényezője lehet a Bányamúzeum és Skanzen létrehozása. Ezt földalatti vágatokban működő bányagépekkel és felszíni bemutatóhelyek kialakításával kívánják megvalósítani. Skanzen épületekben kiállítások szemléltetnék a bányász életmódot. Mindehhez élménypark és szálláshelyek kapcsolódnának a kor hagyományos öltözékében megjelenő személyzettel. A tervekben szerepel egy kilátó megépítése, ahonnan a Tátra hegycsúcsai látható majd, és egy kerékpár út létesítése a Hangonyi-tóhoz, illetve Szilvásváradra, az országosan ismert turisztikai központba.

A település értékei

Épített értékek

Gyürky-tárna emlékhely: az 50. Bányásznapon, 2000-ben avatták fel. A szépen kialakított, eredeti állapotában megmaradt tárnabejárat falazatot megőrizve alakították ki az emlékhelyet.
Gyürky Gyula Emlékpark: több bányászati emlék környezetében látható Kucs Béla Munkácsi-díjas szobrász 1958-ban felavatott alkotása. A mészkőből faragott szobor a bányászok nehéz munkájának állít emléket.
A települést járva több helyen láthatunk kiállított bányagépet, csillét és más emléket.
Bányászlakások: az ipartörténeti emlékek sorát gazdagítják a jellegzetes, eredeti állapotukban megmaradt kolóniás épületek.

Gazdasága

Napjainkban a szénbánya bezárásából adódó munkalehetőségek beszűkülését a vállalkozások terjedése ellensúlyozza. Ipari tevékenységek letelepítésére mintegy 20 hektárnyi rekultivált, közművesített terület áll rendelkezésre. A ma működő 32 vállalkozás mintegy 280 főnek biztosít munkalehetőséget. Az egyéni vállalkozások nagy része kiskereskedelemmel foglalkozik.
A település múltjából és természeti adottságaiból következően mezőgazdálkodásra alkalmatlan a terület. A lakosság számához viszonyított kis kiterjedésű határát korábban jelentős erdőség borította. A gazdaság fejlődését az idegenforgalmi szempontból is jelentős Skanzen megvalósítása segítheti.


 
   
| Belépés | Copyright